Ma már számtalan irányzata létezik a jógának. De vajon mi a közös tő, amiről erednek, mi az alapvető különbség közöttük? Melyek a tradicionális irányzatok és mik azok, amik esetleg a "nyugati" népszerűségnek köszönhetően alakultak ki? Kérdéseinkre Forró Szilvia jógaoktató segítségével kaptuk meg a választ.

Számtalan típusa létezik már a jógának. Alapvetően miben különböznek ezek?

A jóga különböző rendszerei csak kiindulási pontjukban különböznek egymástól. Ugyan a különböző személyiségnek megfelelően különböző utak léteznek s ezek szerint különböznek a jógák elnevezései is, ám ezek mindegyike mégis belső egységben vannak egymással. A konvenció szerint négy fő ösvényt különböztetnek meg: a rádzsa jógát, a dzsnána jógát, a bhakti jógát és a karma jógát. Nyugaton manapság a legnagyobb népszerűségnek a hatha jóga örvend, melyet jó esetben a rádzsa jógára való felkészülésnek tekintenek. Tehát a lényege és célja valamennyinek ugyanaz, az emberek megszabadítása a fájdalomtól, és a szenvedéstől, hogy az elme lecsendesítése és megtisztítása által a békét, az örömet, a boldogságot és a tiszta valóságot tapasztalhassa meg. Lényegét nem elsősorban intellektuális tudáson keresztül kell megérteni, hanem a gyakorláson és tapasztaláson keresztül válik élő tudássá. Bár a nyugati ember, ha jógára gondol valamiféle testgyakorlás jut az eszébe, és ennek jótékony hatásai, ami vitathatatlan, hiszen a személyiség minden aspektusára hat, de a jóga valójában az elmét célozza meg és az élet és a lét titkainak kifürkészésére és megértésére adatott.

Te melyik típusú jógával ismerkedtél meg először?

Ami a testgyakorlást illeti, én a hatha jógával ismerkedtem meg legelőször, melynek kiindulási pontja a test. Ez az amivel sajnos a nyugati ember leginkább azonosul, de ezért könnyebb innen, erről az alapról kezdeni. A „ha” férfi, aktív, Nap jellegű, teremtő energiát jelent, a „tha” női, passzív, Hold jellegű, befogadó energiát, de magába foglalja a test és az elme egymást kiegészítő, de ellentétes tendenciáinak egységét is. A hatha jóga a test finom energiáit használja fel arra, hogy előmozdítsa a felébredést és a megszabadulást. A hatha jóga gyakorlásomat lyengar típusú jógagyakorlatokkal ötvözöm, mely jóga B.K.S. Ilyengar jógamester tanítására épül, aki az indiai Pune-ban, már 1936-ban, 18 évesen kezdett tanítani és tanítását, tudását 96 éves koráig képes volt átadni. Az ászanák- testhelyzetek megtapasztalása az egyenletesen megosztott és fenntartott figyelem precíz alkalmazásán keresztül történik, segédeszközöket- tégla, blokk, heveder- használva, ezzel is megkönnyítve az ászana megértését, a test és elme kölcsönhatását.

Melyek a legfőbb típusok?

Vegyük először a négy legfontosabb irányzatot, mely röviden és egyszerűen megfogalmazva a következőkből áll. A bhakti jóga az érzelmek jógája, mely elsősorban az érzelmes embereknek való, akikben sok a szeretet, az együttérzés, képesek az önátadásra. A karma jóga azoknak adatott, akik tevékenységükkel, munkájukkal cselekvési vágyaikkal tudnak hozzájárulni az önzetlen, szeretetteljes cselekedetekhez. A dzsnána jóga az értelem a tudás jógája, azoknak való, akiknek kognitív képességei erősek, szeretnek magvas gondolatokon időzni, elsősorban az elmét használják az elmén túli  cél elérésére. A rádzsa jóga, királyi jógaként is ismert. Ennek a nyolc lépcsős útnak a fokozatai: jama (korlátozások), njáma (követendő elvek), ászana (testtartások),  pránajáma (energia szabályozása), pratjahára (befelé fordulás), dhárana (koncentráció) ,dhjána (meditáció), szamádhi (egység, valóság).

Létezik olyan típus, ami már a jóga nyugati elterjedése után vagy következtében alakult ki?

Napjainkra már Nyugaton egyre több jógamester tanításai terjedtek el széles körben az alábbi irányzatokat létrehozva: Iyengar jóga (B.K.S.Ilyengar) vagy eszközös jóga, az ászanák precíz beállításával, Sivananda jóga ( Swami Sivananda) mely a gyakorlásban a következő 5 alapelvet hangsúlyozza: megfelelő gyakorlatok, helyes légzés, megfelelő relaxáció, helyes gondolkodás, megfelelő étrend, Vini jóga (T.K.V.Desikachar) az astanga vinyasa jóga egyik ága melyben az ászanák és a pránajáma gyakorlatok egyénileg kialakított sorrendben vannak összekötve, Krija jóga (Prahamsza Jogananda) mely speciális légzési és meditációs technikákat használ, Energia jóga vagy dinamikus jóga melyben az ászanák egy folyamatos mozgássá állnak össze. Ezen túl még a technikáknak elég széles és olykor zavaros skálája alakult ki és számos korunkbeli jógaoktató fejlesztett még ki saját oktatási és gyakorlati stílust.

Esetemben inkább tehát a dzsnána jógáról van szó, mely a  meditáció folyamatára helyezi a hangsúlyt hogy a célt elérje. Természetesen rendszeresen gyakorolok ászanát, pránajámát, és koncentrációt is, a bhaktit sem nélkülözve. Az utat mindenki maga választhatja meg személyiségének, temperamentumának, gondolati mintáinak és az adott irányzat tanításainak, tanítóinak megfelelően. Csak el ne keveredjünk, és célt ne veszítsünk ebben a rengetegben...

 Szöveg: Janka