Amellett, hogy a tradicionális felfogás szerint a jóga komplett világnézet, komoly filozófiai és életvezetési háttérrel, manapság a „Nyugat” számára sokszor csak egy trendi sport vagy éppen gyógyír, amihez akkor fordulunk, ha „valamink fáj”.

Ahogy Janka Forró Szilviával készített interjújából is kiderült, a hagyományos jóga célja az emberek megszabadítása a fájdalomtól és a szenvedéstől, az elme lecsendesítése és megtisztítása, hogy gyakorlója megtalálja a békéjét, örömét. Magának a jógának mint testmozgásnak kétségkívül jótékony hatása van, valójában azonban az elmét célozza meg, életünk és a lét titkainak kifürkészésére hivatott. A jóga legrégebbi típusai kevésbé dinamikusak, nagy hangsúlyt fektetnek a légzésre, az elme lecsendesítésére és a meditációra, a mozdulatok hosszú kitartására, a „rejtett” izmok erősítésére is, manapság, a rohanó kor eredményeképpen is talán, de a legtöbb nyugati jógagyakorló azt hiszem, jobban preferálja a dinamikus, erőteljesebb mozgásra épülő típusokat.

A jógában nagy szerepet kapnak a gerinc- és a hasizomgyakorlatok és az egyensúlygyakorlatok. Magában a gyógyításban speciális mozdulatsorokat ajánlanak szív és keringési megbetegedésekre, légzőszervi betegségekre, az emésztőrendszer megbetegedésére, valamint lép-, vese, nemi szervi, belsőelválasztású mirigyek, idegrendszeri és mozgásszervi megbetegedésekre is. Ha pedig magának a hatha jógának a rendszerét vesszük alapul, kétségkívül a hosszú élet elérése, a fiatalság megőrzése és a betegségek elkerülése is szerepet kap benne.

Már külön jógatréningekkel szolgálnak nőknek, gyerekeknek, idősebbeknek, napi munkánknak megfelelően és kifejezetten sportolóknak is. Emellett egyre több jógastúdióban tartanak szülő-gyerek, terhes és páros jógafoglalkozásokat is.

Magának a hatha jógának számos általános egészségügyi szabálya is van: ezek összefüggnek a pihenéssel, az életritmussal és a táplálkozással valamint különböző tisztító- és higiénikus eljárások is tartoznak ezekhez.  Maga a pihenés a modern felfogásban (sajnos) szorosan a szórakozással kapcsolódik már össze, miközben fontos szerepe lenne mind az emésztés, mind az izmok pihenése és az idegrendszerünk szempontjából is. A jóga-tan szerint ha eszünk, azzal pránát is viszünk a szervezetünkbe, ezt pedig helyesen kell tenni. A jógik például a vizet kissé megsózva kiteszik a napra, mielőtt meginnák – ez növeli a víz sótartalmát. Az alkohol és a különböző cukros üdítőitalok tilosak: a víz és a gyümölcslé azok, amik megengedettek. Ha pedig étkezünk, nem a mit hanem a hogyan dominál: minden falatot apró rágásokkal, sokáig kell rágni. Maga a jóga nem szabja meg szigorúan az ételek „nemét”, kiérezhető azonban a vegetáriánus étrend preferálása, tévhit azonban a kizárólag növényi étrend a jógát gyakorlók körében.

A hatha jógához olyan különböző tisztító gyakorlatok is kötődnek, amik viszont nem veszélytelenek és fanatikusoknak sem ajánlják. Ilyenek a szemfürdő, az orrmosás és tisztítás, fogtisztítás (ágakat és gyökereket rágnak), a szájüreg, a nyelőcső és a gyomor tisztítása, szándékos hányás, jóga-beöntés és bőrápolás: utóbbinál kaolin kevernek össze vízzel és tojásfehérjével.

Forrás: Dr. Vígh Béla: Jóga és tudomány. Gondolat kiadó, Budapest, 1972.

Szöveg: Emese