A cikkben a magyar jóga történetét próbálom meg felgöngyölíteni, a cikk alján feltüntetett források segítségével. A cikkből olvasható, hogy országunkban a jógának komoly hagyományai vannak, azonban a kezdeti időkről nem igazán vannak írásos bizonyítékok, azonban úgy tűnik, hogy a jóga gyökerei az országban már a 19. század végére visszanyúlnak.

Egyes források szerint az első jógik 1896-ban érkeztek az országba Indiából. A két jógi, Bhimszén Latap és Gópál Krisna a legendák szerint napokra üvegkoporsóba rakatta magát, és pontosan Pünkösdvasárnapra, este 19 órára időzítették a felébredésüket. Bár a történet valódiságáról nincs bizonyíték, mégis valószínűsíthető, hogy a jóga magyarországi jelenléte már több mint egy évszázados.

UmáróSzingh lehetett az első jógaoktató az országban, akinél a kor neves emberi közül sokan tanultak. Selvaran Yesudian az 1930-as évek második felében érkezett Magyarországra, Sport és Jóga című könyve 1941-ben jelent meg. A könyv hatalmas sikert aratott, majd ugyanebben az évben Haich Erzsébettel közösen megnyitották jógaiskolájukat, mely egész Európában az első jógaiskola volt.

Yesudian és Haich Erzsébet tehát a jóga magyarországi úttörőinek is tekinthetők, több könyvük jelent meg, és aktívan terjesztették a jóga kultúráját, egészen addig, míg az országot elhagyni nem kényszerültek.

Dr. Weininger Antal nevét szintén fontos említeni, ha a magyar jógatörténettel foglalkozunk, hiszen tíznél is több könyvet írt az ősi indiai gyógymódokról, és az ősi indiai misztikum területéről. Az „Idő partján” című műve eredetileg az orvosi egyetem szakkönyveként íródott.
Az ötvenes-, és hatvanas években a jóga tanai tiltólistára kerültek, mivel nem fértek bele az akkori ideológiai rendszer keretei közé. Weininger így sok év kihagyás után a nyolcvanas évek végén jelentette meg újra alapművét, az Idő partján-t, illetve a kilencvenes években televízióműsor keretén belül oktatott jógát.

Az ötvenes években a jógát érintő tiltások ellenére is megalakult a magyarországi Buddhista Misszió, mely oktathatta a buddhizmust és a jógát, bár mindezt ellenőrzés alatt tehették csak meg. A Buddhista Misszió 1956-ban alakult, és azóta is a legnagyobb buddhista rend az országban, mely később kisegyházzá vált. A weboldalukon található leírás szerint fontosnak tartják, hogy a mai, megváltozott körülmények között is terjesszék a buddhizmus tanait, a hitelvek erőszakos sulykolását elkerülve.

Tamkó Sirató Károly költő és műfordító a jóga segítségével lábalt ki súlyos betegségéből, és későbbjógaiskolát is nyitott. Tamkó a feljebb is említett Yesudian könyve alapján sajátította el a jógát.

1968-ban Lemhényi Zoltán nevéhez fűződnek az első, csoportos jógaórák a fővárosban. A hetvenes években a jóga nem volt kifejezetten betiltva, de a foglalkozásokon a jógát övező spiritualitásról nem eshetett szó. Lemhényi később Svédországban megalapította aUnited Nations of Yoga nevű szervezetet, majd a Magyar Jóga Szövetséget is, illetve az Asztrológiai Világszervezetet is.

Lemhényi csoportját 1970-től Dely Károly oktatta tovább, majd a jógacsoport kialakulása után vidéki nagyvárosokban is terjeszteni kezdték a jógázást. Dely Károly a jóga kultúra felélesztésében nagy szerepet játszott, bár a kor politikai viszonyai miatt Dely inkább a jóga testre gyakorolt hatásait hangsúlyozta, hiszen a spirituális jellegű megnyilvánulásokat még ekkor is kerülni kellett. Dely az órákon kívül jógatáborokat szervezett, illetve előadókat és jógaoktatókat hívott meg külföldről az országba. 1978-ban Dely vezetésével kezdte meg működését a Józsefvárosi Sport Club, amely szervezésében Szvámi Mahésvaránanda indiai jógamester is az országba látogatott.  Dely Károly haláláig folyamatosan oktatott, a mai oktatók közül nagyon sokan az ő keze alatt fordultak meg.

Az 1990-es évektől kezdve, a politikai rendszer megváltozása után a jóga is nagyobb teret nyert magának, és egyre több könyv jelenhetett meg a témában.
1999-ben alakult meg a Magyar Jóga Társaság, amely a magyar jógázok és jógairányzatok összefogására jött létre, ennek jelenlegi elnöke Selmeczi József Csongor.

Szöveg: Áron