Forró Szilvia jógaoktatóval beszélgettünk arról, milyen motiváció mentén kezdett el jógázni, valamint magáról a jógáról: mint életmódról, sportról, vallásról, étrendről és "divatról".
Mikor kezdtél el jógázni és mi motivált eleinte?
Talán ott kezdeném, hogy remélhetőleg minden ember életében eljön az az időszak, amikor elkezd gondolkozni azon, hogy valójában ki is ő, miért született - e világra, honnan jön és hová tart, és mi a rendeltetése itt a Földön. Amikor az ember már képes önmagán túl nézni és belső vágytól hajtva próbálja meglelni ezekre a kérdésekre a választ, akkor igazából elkezd keresni is. Mint tudjuk, ezt a keresést több út is segíti - művészetek, pszichológia, filozófia, különböző vallási irányzatok stb. – és többek között az egyik ilyen út a jóga is, mely egy egységes, több ezer éves bölcseleti rendszer. A jóga belső felébredés, önmagunkkal való kapcsolat, a forrásba való visszaoldódás vagy másképp megfogalmazva a korlátolt énnek a végtelenben való feloldódása.
Kamaszkorom mélységekre szomjazó szívével és tisztaságával olvastam a verseket. Sok-sok verset. Már gyermekkoromban is ámultam a festőművészet vagy más alkotás csodáján, melyből a lélek szólt hozzám. Kerestem nagyon és hittem, hogy az emberi létezés kincse itt van bennünk, legbelül és kívül is persze. De nem értettem vajon miért nem azt csillogtatjuk lényünkön át? És ahogy teltek az évek egyre inkább éreztem, hogy én sem vagyok más. Engem is befed az önzés, a szorongás, a félelem páncélja. És, hogy kevés alkalommal adatott meg, hogy abban a kegyelmi állapotban részesüljek, melyben megérintett az igaz szeretet megnyugvást hozó fuvallata. Pedig a vágy ennek megtapasztalására mindig ott volt bennem, s ott volt a lényeg is körülöttem, a családban, a párkapcsolatban, a társas kapcsolatokban, az irodalomban, a művészetekben, a filozófiában, de, hogy ezt hogyan működtessem és tartsam fenn, arról fogalmam sem volt. A kapcsolat, a létra pedig ott volt, s van bennem, bennünk. Weöres Sándor költői képét már régóta hordoztam, mint egy bizonyosságot a szívemben: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” De sokáig inkább csak hordoztam ezt a létrát... Most úgy érzem, letettem és felállítottam a jóga talajára, hogy innen indulva, kapaszkodók, pontos útmutatások fokait használva, tanítók bölcsességét, szeretetét, támogatását elfogadva megpróbáljak haladni egyre feljebb, lejjebb vagy beljebb, mindegy is, valami egyetemes felé, s hogy összeköthessem azt, ami együvé tartozik belül és kívül, kint és bent.
Szóval a keresés már egészen korán elkezdődött, de a rendszeres jógagyakorlás csak sokkal később, kb. 7-8 évvel ezelőtt vált a mindennapjaim részévé. Tehát elsősorban a kíváncsiság és az erőteljes vágy hajtott, hogy önmagam és a világ titkát megfejthessem, másodsorban a szenvedéstől való megszabadulás motivált.
Milyen szerepet kap a mindennapjaidban maga a jóga? Jóga órákon kívül is foglalkozol vele?
Minden napomat és szinte minden pillanatomat áthatja. Általa megtaláltam életem célját, és lehetőségét… Szinte napi rendszerességgel gyakorlom a különböző ászanákat, a szemlélődés valamint a meditáció is folyamatosan jelen vannak a mindennapjaimban, sőt ezek sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak, hiszen ez segít hozzá az elme lecsendesítéséhez és az elme uralmához. Havi gyakorisággal rendszeresen részt veszek meditációs továbbképzésen, gyakorláson.
Milyen szerepet kap a hozzá kötődő gondolkodásmód, vallás, filozófiai nézet?
Ami pedig a testgyakorláson túl van és ami a számomra a leglényegesebb, hogy követhetem Sri Ramana Maharsi (1879-1950) korunk egyik legnagyobb bölcsének tanításait, a belső kutatás által, a Ki vagyok én? gyakorlásán keresztül. Ha már sorolni szeretnénk valahová akkor ez dzsnána jóga, a bölcsesség jógája mely a meditáción és szemlélődésen keresztül mélyrehatóan kutatja az emberi elme finomságait és azt ami azon túl van. Mindemellett a gyakorlásomban erőteljesen jelen van a bhakti jóga is, melyet az érzelmek jógájának hívnak és ami a vágy, a szeretet, és az odaadás energiáját használja a vágyott cél elérésére.
A jóga nem vallás, nem művészet, nem pszichológia, nem filozófia vagy kizárólag egy ekzakt tudomány. A jóga egy ősi bölcseleti rendszer, úgy is mondhatjuk, hogy egy olyan holisztikus rendszer, mely az embert és világát egységbe, harmóniába rendezi egy jól követhető gyakorlati út által. E nélkül a beágyazottság nélkül a jóga gyakorlása számomra elképzelhetetlen. Érdemes minden jóga iránt érdeklődő ember számára ezeket a kincseket is feltárni, hiszen általa egy teljesebb, egyszerűbb és tisztább élet tapasztalható meg. A jógát természetesen lehet e nélkül a háttér nélkül is „használni” szinte csak testgyakorlásként, az egészségügyi hatásait szem előtt tartva, de ha már lehetőségünk van rá, akkor érdemes azt nyitott szívvel kipróbálni, hogy áldásos hatásai más életterületeken is megmutatkozhassanak.
Étkezés tekintetében követsz valamilyen irányelvet, speciális étrendet?
Ha jóga, akkor vegetáriánus táplálkozás, gondolják sokan. Igen, nagyon sok jógát gyakorló tér át a vegetáriánus étrendre, elsősorban az ahimsza azaz a nem ártás elvétől vezérelve, amellyel én is mélyen egyet tudok érteni. Sajnos nekem nem sikerült ez az átállás, mert nagyon legyengültem tőle. Így inkább visszatértem a nagyon kevés húst, de sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztó, kiegyensúlyozott, mértéktartó és hálával teli étkezésre. Tapasztalhatjuk, hogy manapság a táplálkozás is trendi lett, a táplálkozási „mániákusság” a különböző irányzatok is egyre nagyobb teret kapnak az elménkben, ami sokszor már nagyon rossz irányba visz. Véleményem szerint a választáskor az ember egyéni, testi adottságait, a kulturális különbségeket az éghajlat adottságait is figyelembe kell vennünk. Táplálkozásunkban szem előtt tartva a tiszta, egyszerű és friss ételeket gazdagítva színekkel és örömmel. Ezért a leghelyesebb, - írja egy rádzsa jógával foglalkozó könyv - ha tőlünk telhetően kényelmesen a legjóízűbben táplálkozunk, és aztán el is feledkezünk az evésről... Az erős elme energiát vonz a testhez, és képes azt jól megőrizni még a legszörnyűbb körülmények között is. Ez azonban nem jelent érvet a szervezet kizsákmányolása mellett.”
Mennyire tartod mozgásnak, sportnak?
Egyáltalán nem tartom se sportnak se tornának. A jóga a testben lévő finom energiákat –pránát- ébreszti és éleszti fel. Az energiát nem szétszórja, hanem összegyűjti magasabb célok szolgálatába állítva. Általa az életerő nő, az áramlás akadálytalanná válik, a test és az elme harmóniába kerül. Harmónia lép fel a gondolatok, szavak és tettek között. A jóga egy igazi tréning mind fizikailag, mind mentálisan és szellemileg. Mindemellett egy nagyon jó és biztonságos terep ahhoz, hogy önmegfigyeléseket, változtatásokat végezzünk, hogy a hozzáállásunk a szokásaink megváltozzanak, hogy bátorságot meríthessünk az akadályok legyőzéséhez, hogy megértésre és békére leljünk.
A csoportos vagy az egyéni gyakorlást kedveled?
Mind a két formának megvan az előnye és a hátránya is. Kezdetben, amíg az ember tanul, érdemes a csoportos formát választani. A csoportos gyakorlás által megtapasztalható a közösség gyógyító ereje, a gyakorlás így ellenőrzött keretek között zajlik, nagyobb a rálátás az esetleges hibákra, van lehetőség az azonnali korrekcióra. Az otthoni, egyéni gyakorlást az után szokták ajánlani, miután megtanultuk a gyakorlatok helyes végrehajtását és kivitelezését, a helyes légzést. Ennek előnye, hogy épp a szükségleteknek megfelelően, a saját ritmusban végezhetők a gyakorlatok, immár nagyobb tudatossággal és önállósággal.
A kinti vagy a benti gyakorlás jobb?
Az ászanák gyakorlásához stabil, kemény vízszintes talajra van szükség. Ha ez kint is és bent is megadatott, tulajdonképpen bárhol gyakorolható. illetve, ha még nem vagyunk elég gyakorlottak és úgy érezzük, hogy a kinti gyakorlást több elterelés- hangok, zajok, illatok, látványok. stb- zavarja, akkor persze érdemes inkább benn, csendes helyen gyakorolni, ahol az összpontosítás, a befelé figyelés sokkal jobban és könnyebben megvalósítható. A meditációt, pránajáma gyakorlatokat szintén lehet kint is és bent is végezni, de itt is cél a tudatosság fenntartása.
Mit gondolsz, mitől lehet “trendi” mostanában?
A mai világunkban sajnos nagyon nagy értéke van a testnek. Szinte minden a testünk védelmezéséről, az egészségmegőrzésről, a túléléséről szó. Hogyan étkezzünk helyesen, hogyan legyünk minél szebbek, divatosabbak, fittek, trendibbek, milyen vitaminokat szedjünk, hogyan fiatalítsuk vég nélkül a testünket és hogyan kerüljük el a halált. Ennek tükrében és ezen törekvések miatt egyre trendibb manapság, bár számomra a jógára vonatkoztatva ez így nem értelmezhető. Ha megállunk a jóga testi vonatkozásainál és nem lépünk tovább, akkor olyanok vagyunk, mint a koldus, amelyik egy kincsesláda tetején ül és nincs tudomása róla. Marad továbbra is szegény.
Szöveg: Janka
